Makákó
A Jigokudani körüli hegyek közt a természet egy igazi különlegességgel segíti a japán makákókat testhőmérsékletük téli fenntartásában: a "Pokol völgyében" az vulkáni utóműködés termálvizes medencéket fűt, melyek ötvenfokos vízét a boldog fürdőzők csak a táplálékszerzés idejére hagyják el.
A vadon élő majmok közül a tudomány jelenlegi állása szerint egyedül a japán makákók készítenek hógolyókat.
Az afgán lány története
A kép története
Vajon hányan nem látták még ezt a képet? Valószínűleg nagyon kevesen, ugyanis Steve McCurry által a National Geographic-nek készült fotó nemcsak bejárta a világot, híres lett, de a képen szereplő lány felkutatása és megtalálása is nagy szenzációt hozott magával.
A kép egyik egyedisége, hogy az afgán lányok mindig úgy vannak öltözve, hogy alig látszódik belőlük valami, itt pedig fedetlen az arca. Másik, nagyobb különlegessége, ami számos embert megfog: az a lány szeme.
A lány úgy 12-13 éves lehetett a képen, kb 1972-ben születhetett, végül 17 évvel később, 2002-ben sikerült kideríteni, hogy ki is ő, addig az Afgán lány (Afghan Girl) néven ismerték. Valódi neve: Sharbat Gula. A szovjet háború miatt el kellett hagynia Afganisztánt és egy menekült táborban volt Pakisztánban, mikor a fotó készült. A National Geographic Magazine 1985-ben használta fel a fotót címlapján.
A lány megtalálása után modern eljárásokat használva derítették ki, hogy biztosan ő -e az. Különféle technikákat alkalmaztak, beleértve az írisz-azonosító rendszert és az FBI arc-felismerő technikáit is. „A tudomány igazolta az érzésemet. Mikor először megláttam, tudtam, hogy ő az” – mondta Steve McCurry, aki tizenhét év után ismét fotókat készíthetett a lányról. – „100 százalékig biztos voltam benne, hogy Sharbat Gula nem lehet más, csak az én afgán lányom, akit tizenhét éve keresek. Ugyanolyan igézőek és egyben rémültek a szemei, mint akkor voltak.”1
A fotós, Steve McCurry az Afganisztánban készített háború alatti képeiért a Robert Capa-ról elnevezett díjat is megkapta (Gold Medal for Best Photographic Reporting from Abroad).
A kép hatása
A lányról készült fotó a szovjet-afgán háború szimbólumává vált. Azonban a lány 2002-es megtalálása előtt nem is tudott arról, hogy az egyetlen kép, ami életében róla készült, ekkora jelentéssel bír, és sokan ismerik. A képet sosem látta addig.
„Sharbat története minden forradalom jelképévé vált” – mondta a National Gegoraphic Magazine főszerkesztője, William L. Allen.”2
A National Geographic 2002 áprilisi számában mutatták be a róla készült új képet, és leírták élettörténetét is. Márciusban pedig leadták azt a dokumentumfilmet, ami „Az afgán lány keresése” nevet kapta. Valamint a National Geographic létrehozott egy alapot az afgán lányok tanítatására: Afghan Girls Fund. Az összes bevétel, ami a Sharbat képével ellátott kiadványok értékesítéséből származik, az afgán lányok számára létrehozott pénzügyi alapba folyik be.
Az Amnesty International is arcának választotta: feltűnt brossúrákon, posztereken, kalendárokban. A kép annak a számnak is borítója lett, mely a National Geographic 100 legjobb fotóját mutatta be.